Amikor a SAKÁLok VOKÁLoztak
Megszámlálhatatlan Sakál vokálozott Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Még az azonos nevű zenekarok tagjai sem tudnának egy valós enciklopédiát összeállítani a csapatról. A legenda szerint a hatvanas évek elején (1963?) alakult klubegyüttest Kocsi István gründolta és a Fonográf-os Németh Oszi volt a névadó.
De mint mindenhol, itt is volt egy húzóember, aki több cikluson át összefogta a zenészeket, ő esetünkben dr. Széll András. 1969-től törzshelyük a Csili volt, és a Várkonyi – Németh – Laukó – Széll volt közel 13 évig a felállás. 1971 őszén Laukó helyett Fehér Lajos ült a dobokhoz. Egy 1971-72-es évekre datálható fotón szereplő négy Sakál, sorrendben Széll András, Németh Dezső, Várkonyi Gyula és Fehér Lajos közül most hárman jöttek el szerkesztőségünkbe (Németh Dezső Norvégiában él). Róluk tudni kell, hogy Fehér Lajos a „gyertyás” (gyertya üzlete van a Bécsi úton), a 68-as Syriusban („Így mulat egy beates magyar úr”), a 69-es Juventusban („Véget ér egy fejezet”) és a 79-es Karthagóban dobolt, majd Máté Péter és Zalatnay Cini lemezein is tüsténkedett. Várkonyinak önálló kislemeze jelent meg Qualiton label alatt („The Girl” / „The More I See You”), fellépett a 66-os Táncdalfesztiválon, később a Fantom, az Eszperanto, a Premier és a Zefir együttest erősítette. Széll zenés múltja a Saturnus együtteshez kötődött, ő volt az egyetlen végig kitartó Sakál. Jelenleg diagnosztikai labort működtet sikeresen. 1973-74-ben Nyulassy Beatrix volt a nőnemű Sakál, akit később Csuka Mónika váltott a mikrofonnál. A pletyka (és saját elmondásuk) szerint 1974-ben a fiúk összeverekedtek a színpadon, ezzel a Sakál vokál aranykorszaka ezzel véget is ért…
Képek: Sakál Vokál 1971-ben és ma